Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 389 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben

Múltidéző

Miért hívták Pöttyös Pannit Pöttyös Panninak?

A fiatalabb nemzedék számára idegenül hangozhat az elnevezés, de a közép- és idősebb korosztály egészen biztosan emlékszik még Pöttyös Panni történeteire. Azt, hogy Panni honnét kapta a Pöttyös jelzőt, talán még kevesebben tudják! Erre a kérdésre a választ az 1955-ös kiadású első kötetből kaphatjuk meg. Panni nevét nem csak azért kapta, mert a nagymamája mindig piros pöttyös ruhába öltöztette, hanem azért is, mert egy napon arra ébredt, hogy a bőre is tele van piros pöttyökkel. Igen, ki hinné, de Panni a bárányhimlőről kapta a nevét. A történet úgy kezdődött, hogy a kislány megkérdezte a nagymamát, hogy a pöttyök rajta vannak-e a ruháján. Mert úgy vélte, hogy azok átugráltak rá, és nagyon rosszalkodnak.

A könyv még azokban az időkben íródott, amikor a bárányhimlőt egy sor más betegséggel együtt a maga biológiai természeténél fogva a megfelelő helyén kezelték – jól elkülönítve a valóban veszélyes betegségektől. Erre az író, Szepes Mária egy igen szellemes hasonlattal élt: Panni kérdezte a nagymamát: „Miért van nekem bárányhimlőm, mikor én kislány vagyok és nem bárány?" Mire a nagymama azt válaszolta: „Mert ez szelíd himlő. Olyan szelíd, mint a báránykák." Ezek után a nagymama minden napra kitalált egy játékot. „Ezek a játszónapok valósággal „elrepülő napok" voltak, mert Panni észre sem vette, máris elrepültek, és ő meggyógyult."
A Pöttyös Panni kötetek rendkívül népszerű könyvek voltak. Az első kiadás impresszumából kiderül, hogy a mára elképzelhetetlenül magas 56 000 példányban jelent meg a kötet. Azóta több kiadást is megéltek a történetek. Napjainkban kissé más borítóval és grafikával, de továbbra is kapható.

 

 

Szepes Mária (1908-2007) írónő a magyar ezotéria egyik legnagyobb alakja volt. A háború utáni években 1946-ben jelent meg a Vörös Oroszlán című regénye, mely egy bölcs megérzés alapján álnéven került kiadásra. Orsi Máriát – az álneves szerzőt – nem találták, de ezután negyven évig volt a mű a tiltott könyvek listáján. Az akkori hatalom rossz szemmel nézett a spirituális világgal foglalkozó irodalomra és szerzőire. Hamar elrendelték a kötet bezúzását. Az a néhány példány, ami fennmaradt, Hamvas Bélának volt köszönhető, aki akkor épp a Széchenyi könyvtár egyik könyvtárosa volt. Kalandos úton négy példányt sikerült neki kicsempésznie. Ekkor a két író már ismerte egymást, sőt mi több, jó kapcsolatot is ápoltak, mely egész hátralévő életükben megmaradt. A Vörös Oroszlán ezek után kijutott Amerikába is, és számos más nyelven is megjelent. A könyv külföldön sikeres volt, de hazánkban elsősorban a Pöttyös Panni kötetekből ismerhették Szepes Mária nevét.

Hozzászólások  

0 #2 Tarczy Eva 2015-08-03 12:21
Nagyon szep ez a konyv.Gyerekkorom kedvence,ha valaki meg tudna nekem szerezni, kifizetem, orulnek neki.Tisztelettel Eva
Idézet
+1 #1 Bodó Krisztina 2015-04-24 09:45
Kedves Mindenki,
sajnos a valóságban az a helyzet, hogy amióta bevezették választhatóan a bárányhimlő ellen a "védőoltást" - kb ugyanannak a bárányhimlő vírus mutációnak lehetünk tanúi, mint a Marek betegség (herpeszvírus elleni oltás) madaraknál. Cirka a 40es évek óta oltanak, tojáskortól, s a beoltott madarak "nem betegszenek bele tisztázatlan okok miatt a betegségbe" - azaz nincsenek tünetek,- ám továbbra is termelik, terjesztik a kórt. Nyilván ezek vágó-haszonállatok, tehát hosszú távon nem érik meg azt a kort hogy ismeretünk lehessen arról mit okoztak az oltásokkal nekik.... egyébként.
Donászi András, Magyar Biotechnológiai Szövetség mrns.hu/.../hirek.php&nid=795
Ráadásul a kórokozó mutálódása az oltott egyedekben olymérvű, és irányú, ami nem bíztató...vad-vad-vad virulens virulens -virulensebb (fertőzőképes) és egyre pathogénebb (érintett madaraknál daganatot okoz). Mi van, ha ez a helyzet a herpeszvírussal rokon himlővírus esetén? ... s ezért lett hirtelen ennyire veszélyes a bhimlő? (amiket olvasni, amikkel kampányolnak az oltás mellett, oltatlan gyermekek haláltusája :-( ... mi a teendő, vajon? Oltva-oltatlanul kész a veszélyhelyzet. A teendő: jó immunrendszer, erős védekezőképesség- oltatlanul vagy akár oltva is de természetes módon megbetegedve átvészelni és megállítani természetes immunitással a járványt, a kórokozók agresszív mutálódását .... én ennyit tudok kitalálni. Ja és imádkozom.
Úgy fest 2006os kislányomat - mivel állítólag akkoriban az MMR oltóanyag önmagában nem volt elérhető itthon, bhimlő tartalmú 4 komponensesoltóanyaggaloltották. - Tudtom nélkül 3x volt enyhén bhimlős, (első alkalommal herpesz bárányhimlő mutáns jött ki rajta, fél törzse egy nagy herpesz, másik fele bhimlős klasszikus kiütések.... bhimlőre oltatlan testvérei egyszer voltak csak himlősek. Erősítem kislányom immunrendszerét, mert ezt látom megoldásnak. Nem fertőzött meg mást, sem oltottat-sem oltatlant, és szerintem legutóbb végre felfogta az immunrendszere is mi a bibi és korrigált. Adja Isten.
Pontosan kideríteni nem tudom (oltásstátuszát), még bíróságon sem tudom kikérni az oltáskönyvben lévő számok (oltások azonosítói alapján) mit nyomtak bele a gyermekeimbe. Szokásos történet: senki nem válszol. Maradunk mi, a tudásunk és a hitünk. Tisztelettel.
Idézet

Szólj hozzá!