Egyesületünk politikától és vallási hovatartozástól független szervezet!

Oldalainkat 360 vendég és 0 tag böngészi

Legyen választható a kötelező!
  • Természetes és mesterséges immunizálás

    Ahhoz, hogy az ember az oltások hatásait megértse, legalább részben meg kell ismerkednie azzal a tudással, amelyet az immunológiai kutatások eredményei közvetítenek ezekről a folyamtatokról.

    Bővebben
  • Olvasóink írták

    Olvasóink írták

    Ismerd meg mások oltástörténeteit!
    Küldd el a sajátodat!

    Bővebben
  • Könyvajánló – VPK
    „E könyv nem hiányozhat egyetlen hazai szülő és szakember könyvespolcáról sem!”

    Mielőtt döntene, TÁJÉKOZÓDJON!

    Bővebben
  • Mi a normál flóra?

    Tudj meg többet a bennünk élő mikroorganizmusokról!

    Kikkel vagy mikkel osztozunk a testünkön?
    Mi jelenti a valós veszélyt és mikor? ...
    Bővebben

Blog

Járvány van

Járvány van!

Gondolom, sokan már meg sem lepődnek ezen a kijelentésen, hisz ezidőtájt – hosszas felkészülés után – minden évben hivatalosan is kihirdetésre kerül az éves influenza járvány időszaka. Ez az esemény mindannyiunkból más-más reakciót vált ki. Lesz, aki egyből prüsszögni kezd, lesz, aki dörzsöli a tenyerét, hogy őt úgysem éri baj. Van, aki rohan oltatni (vagy már oltatott), és van, aki nyúl a spájzba a páleszos butykosért, mondván: amióta az eszemet tudom, ezt iszom, azóta semmi bajom (igaz, nem tudom, mióta tudom az eszem?!?). No most, én ezek közül egyikhez sem tartozom. Influenza ügyben totális hír-immunitás alakult ki bennem. Olyan szinten nem érdekel a dolog, hogy ha egy poligráfot kötnének rám, az teljes bizonyossággal a nyugalmi állapotában maradna. Illetve még az is előfordulhat, hogy visszafelé magába fordulna a mutató. A legmagasabb inger, amit kiválthat bennem, az az, hogy fáraszt az ügy. ...

Ez az írás nem jött volna létre, ha 2015. január 21-én nem tör rám egy olyan hurutos, köhögéses nyavalya, mely napokra ágynak dönt.

Mégis, akkor milyen járvány van?

Gyermekeket nevelő szülőként hónapok óta hallom, hogy járvány van. Különös kórokozó(k) lehet(nek) a háttérben, mivel nem csak a gyermekeket sújtja, hanem a szülőket, nevelőket egyaránt. Ismerősökkel összefutva a városban, kérdezés nélkül ömlik belőlük az információ: „Beteg a család, és én is." Vannak, akik folyton visszaesnek és nem csak vissza, hanem ágynak is. A járvány nem kevés tüdőgyulladásos esetet is produkált. Nálunk az oviban is, ahová ráadásul csak 18 gyerkőc jár, több esetről tudok. Sokuk szinte folyamatos középfülgyulladással küzd, illetve azok allopatikus kimosós, fölszúrós kezelésmódjával együtt, mely valamilyen okból kifolyólag újból vissza-visszatér. Volt olyan is, akinél egyszerre, vagy egymást követően jöttek a bajok. Hurutos köhögés, tüdőgyulladás, középfülgyulladás, csaknem süketségig fajulva. Az antibiotikumos kezelés szinte minden érintett gyermeknél a végső megoldás lett (kivéve nálunk). A közszáj tüdőgyulladás járványról beszél. No, ez az, ami először szöget ütött a fejemben! A média hónapokig harsogta a Prevenar oltás reklámját, mely így szólt:

AGYHÁRTYAGYULLADÁS, TÜDŐGYULLADÁS, KÖZÉPFÜLGYULLADÁS

 

ellen nyújt védelmet. A reklám azt is mondja, hogy „az elmúlt öt évben több százezer gyermek kapta meg az oltást". A mostani járvány az egész országra kiterjedő méretű. Több anyuka is jelezte felénk, hogy „tüdőgyulladásos járvány van". – A szóhasználatot idéztem. –  A tömeges jelző nem túlzás. A (kis)gyermeket nevelő családok szinte mindegyike valamilyen módon kontaktált a mostani bacival. Ez többnyire megbetegedés formájában öltött testet. Igaz, hogy a legtöbb esetben a járóbeteg-ellátás keretei közt alkalmazott antibiotikumok hatásosan megoldották a problémát. Tudomásunk van néhány kórházba utalt gyermekről is (ezt maguk az érintett szülők mondták el). Egy szülő érdeklődésére az egyik kórházunk intenzív osztályának doktornője a pneumococcus nevet ejtette ki a száján („többnyire ez áll a háttérben"). A média mégis hallgat. Ez érthetetlen!

Itt valami nagyon nem stimmel!

Pont most zajlik a pneumococcus elleni oltási program Magyarországon. Pont most tör ki járvány? Pneumococcus járvány? Akkor mi ellen is oltottak/oltanak? Ráadásul ez a betegség nem is szokott járványos formát ölteni! ... „Elvileg az nem lehet" (mondaná a szakma egyszerűbb fele csípőből tüzelve). Akkor mi más?... Pl.: influenzaszerű megbetegedések. – Úgy látszik, ezt mindenre rá lehet húzni.

Ha már pneumococcus, akkor érdemes megemlíteni, hogy többször leírtuk ezen az oldalon (is) a következő állítást: „Hosszú keresgélés után sem találunk egyetlen Pneumococcus járványt sem a történelmi feljegyzésekben, mivel soha nem okozott tömeges megbetegedést. Ennek oka az, hogy kizárólag a legyengült immunrendszerrel bíró egyedeknél okoz megbetegedést. Veszélyességi besorolásáról sok mindent elárul az a tény is, hogy egy kialakult fertőzés esetén nem kell semmiféle óvintézkedést tenniük a beteg környezetében élőknek – gondolva itt a megelőző antibiotikumos kezelésekre." Ha ez így van, – márpedig ezt szakmai körökből sem cáfolták eddig – akkor a pneumococcus kizárva.
De ha a gyanú mégis beigazolódik, akkor ezt az állítást, ebben a formában többet nem lehet használni. Igaz, még a szakirodalmat is át kell majd szabni ez miatt a kis sztori miatt, de ez legyen a dolga annak, akié (gondolom, ez pikk-pakk menni fog)!

Ilyenkor mondja a GPS nevű hölgyike, hogy ÚJRATERVEZÉS.

Egy hír 2014. decemberében – nem kimondva – hasonló történésekről számol be: „Egyre többen fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, de nem ez a kórokozó." „Az elvégzett virológiai vizsgálatok egyetlen egy esetben sem igazolták az influenzavírus jelenlétét." – A hír arra már nem terjedt ki, hogy valójában mit találtak.

Egy másik hír a következő kiemelést teszi: „Felnőtteknél egyelőre nincs jele a halálozási adatok emelkedésének, ám a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a szövődmények, például tüdőgyulladások száma."

Az OEK szezonális kiadványában RS vírus járványról is említést tesz. Az RSV szövődményei között előfordulhat pneumónia (tüdőgyulladás) is. Az influenzás megbetegedések során (RS vírusnál is) potenciális veszélyforrás a bakteriális felülfertőzés lehetősége, mely hátterében pneumococcus törzsek is állhatnak.

Mink van még?

A 2014. december 22-én a Kormányhivatalhoz eljuttatott beadványunk előkészítése során, – minő véletlen – a prevenáros rész kidolgozásához volt némi közöm. Ebből a forrásanyagból tudhatjuk, hogy 2012-ben, az OEK szakemberei által készült egy szerotípizálási vizsgálat, mely azt vizsgálta, milyen hatással volt az oltás bevezetése a betegségtípus alakulására. A vizsgálat eredménye azt mutatta ki, hogy egyfajta szerotípus átrendeződés ment végbe az oltás bevezetését követően. Az ezidáig kevésbé vagy egyáltalán nem domináns törzsek jutottak szerephez. A dominancia alakulásában az oltóanyagban szereplő törzsek is megerősödtek: ahelyett, hogy háttérbe szorultak volna, dominánssá váltak. „A 19A, mely még 2008-ban a színen sem volt, 2012-ben meghaladta a 3-as szerotípus korábbi gyakoriságát (2012-ben 34%!)". A Prevernar 13-nak elvileg védenie kellene a 19A csoporttal szemben. Az oltás terjesztette/tolta előre a 19A típust?

A Nebáncsvirág Egyesület több átvett cikkben hívta fel a figyelmet erre a jelenségre!

Fontos megjegyezni, hogy a szerotípizálási vizsgálat idején még csak 2012-t írtunk!

Még egy fontos mozzanat. Vakcinabeszerzés, Tender, ... Balhé

2014 áprilisában zárult le a pneumococcus oltás közbeszerzési pályázata, nyertese pedig a brit GlaxoSmithKline (GSK) nevű vállalat Synflorix terméke lett volna. A tender eredményét azonban az utolsó pillanatban törölték.

A vakcinabeszerzési botrány témáját egyesek igen blőd módon értelmezték. Ezzel a tettükkel valójában egy újabb csontot dobtak az oltások félig megkoronázott hazai szószólóinak asztalára. Itt teszem közzé azon véleményemet, hogy ennyi hibás, rosszul értelmezett hivatkozást, fordítás, melyet egyesek az utóbbi időben összehordtak nem látott még a világ. A határozott véleményem az, hogy ez a tevékenység nagymértékben a választhatóság ellen dolgozik. Észre sem veszik, de vannak akik rajtuk keresztül építik a karrierjüket. És ebben az a szörnyű, hogy azt kell hogy mondjam, igazuk van ezeknek a fiataloknak. A legnagyobb tulokság pedig akkor ölt testet, amikor ezekben a vitákban hőseink el sem jutnak odáig, hogy lényegi dolgokról vitatkozzanak. Saját hülyeségeiket védik ahelyett, hogy a bajt megelőzve, alaposabb munkát végeztek volna.

Az index.hu értesülései szerint a megrendelő (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal) két különböző kifogást jelölt meg az érvénytelenítés okaként: egyrészt a friss statisztikák szerint változtak az uralkodó pneumococcus-szerotípusok Magyarországon, és ezek ellen nem nyújtana megfelelő járványügyi védelmet a GSK terméke; másrészt a legújabb tudományos kutatásokat követve tartanak az oltás egyik feltételezetten lehetséges mellékhatásától, a Kawasaki-szindrómától.

A gyártó, melynek jelenleg egy kötelező oltása van Magyarországon (a hepatitis B elleni Engerix B), azonnal fellebbezett az eredménytelenítés ellen, azt állítva, hogy egyrészt a szerotípusokkal kapcsolatban a megrendelő már korábban tájékozódhatott volna, hiszen a statisztikák márciusban már publikusak voltak; másrészt a Kawasaki-szindróma és a Synflorix oltás között csak feltételezett, de egyelőre nem bizonyított az összefüggés.

A Közbeszerzési Döntőbizottság június 23-ai döntése értelmében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) hibázott, jogsértő módon nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzést, és egymillió forintos bírságot köteles fizetni.

Mi itt szálltunk le az ügyről. Az én véleményem az, hogy a Kawasaki-szindróma csak afféle csinált ürügyként jelenik meg a történetben. Amúgy a GSK terméke valóban rosszabb választás lett volna. Tehát, az OTH-t döntéséért kritizálni nem szabad. Viszont, a nagyobb baj jeleit az OEK szakemberei egészen biztosan előre látták. 2012-ben ugyanis a szerotípizálási vizsgálat nem említ esetszámokat, csak a beküldött minták alapján vonja le következtetéseit. Ettől függetlenül, ha valahol tudnak számszerű adatokat, az az OEK, ugyanis az orvosok számítógépes hálózatának adatai csak befutnak hozzájuk. Ezekből pedig egészen biztosan már akkor tudható volt a tendencia. – Pontos adatokkal valószínűleg ők sem tudnak szolgálni, ugyanis a pneumococcus esetek jelentése kivitelezhetetlen. Hogy miért? Azért, mert laboratóriumi vizsgálat nélkül csak gyanítani lehet, hogy mi(k) lehet(nek) a háttérben. Laborba pedig nem szokás mintát küldeni. Csak tippelek: tíz rendelőből, tízben nincs mintavételére alkalmas transzfergéles pálcika. A mintaküldési hajlandóságról és annak fontosságáról a következőket olvashatjuk egy helyi lapban nyilatkozó orvostól (ZalaEgerszeg újság ): „Vírusvizsgálatot nem kértünk, hiszen mire megjön az eredmény, lecseng az egész influenzajárvány. Melyik vírus volt idén a domináns, ennek megállapítása a virológusok dolga, ...". Micsoda ellentmondás! Kérdezem én, ha nem küldenek mintákat az orvosok, honnét tudják a virológusok, hogy valójában mi történt? Egy mintából sok minden kiderülhet! Mi van akkor, ha nem is influenza okozta megbetegedésről kell beszélni? Oltsunk akkor is, mindegy, mi ellen is! Kicsit olyan ez, mint amikor „vak vezet világtalant". ... Nem csak az arra kijelölt rendelőknek kellene mintákat küldeni. – Néhány sorral feljebb a laikusok döntési szabadságát kritizálta orvosunk, szankciókért kiáltva...

Szerotípus átrendeződés történhetett?

Ez valószínűsíthető. Szedjük sorba, mink van:

  • van egy betegség, ami az oltottakat sem kíméli (esetükben az oltás nem véd),
  • van egy betegség, mely a felnőttek és gyermekek között közel azonos morbiditással (megbetegedéssel) bír,
  • a felnőttek között ugyanúgy súlyos lefolyású a betegség, ami azt feltételezi, hogy a felnőtt lakosság sem került kapcsolatba ezzel a mikroorganizmussal eddigi élete során (idősek, gyenge immunállapotúak életveszélyben),
  • ez a kórokozó nem volt jelen a Kárpát-medencében, most pedig rövid idő alatt tömeges járványt okozott/okoz,
  • egy új kórokozó akkor tud erőre kapni, ha új élettér nyílik előtte (valami más helyébe lép), erre adott védőoltási program is alkalmat szülhet (oltással kiütött szerotípusok helyébe másik lép, de egyúttal teljesen más mikroorganizmus is feltűnhet),
  • 2008-tól olyan oltóanyaggal oltanak Magyarországon, mely tartalmazza a hazánkban ezidáig nem kimutatott és egyre terjedőbb 19A szerotípust,
  • a hivatalos járványügyi szervek és a média hallgat.

Ez utóbbi hallgatáshoz hozzá kell tennem, hogy az influenza járványról hónapok óta megy a kampány. – Lázas készülődés zajlott. – Mikorra várható, megelőzhető, stb... Egy tömegeket érintő, zajló járványról pedig senki nem mond semmit. Ilyen esetben fontos lenne a lakosságnak tudni, hogy mégis, mire vigyázzunk, mire figyeljünk! Hát ez a felvilágosítás nem történt meg! No, itt állok le... Mindenki szőjje hozzá a maga kis elméletét!

Mi történt?

Csak találgatni lehet. A kérdés nehezen megválaszolható, annál is inkább, mivel a szövődmények kialakulásáért – pl. tüdőgyulladás – önmagában a pneumococcus baktériumok nem okolhatók. Mondhatjuk úgy is, hogy a bajok párban járnak. Mindig van egy alapbetegség, mely szövődményekre hajlamosító lehet (esetünkben akár influenza vagy épp RS vírus, de lehet sok minden). Így azt mondani, hogy ez egy mesterségesen előidézett járvány lenne, vagy akár balesetet gyanítani a háttérben elég merész gondolat, de nem lehetetlen. Az OEK szerotípizálási vizsgálatából csak sejteni lehet, hogy a háttérben mégiscsak a szerotípus átrendeződés állhat. Tehát, egy lehetséges közvetett ok-okozati összefüggést kapargatunk. Erre adhat alapot az a tény, hogy a szezonálisan megjelenő influenza és RSV fertőzések évről-évre ismétlődnek. Utóbbival a gyermekek 2-3 éves korukig találkoznak, így ez a korosztály többségében rendelkezik egyfajta védelemmel a vírussal szemben. Tehát, ezeknek a betegségeknek a járványszerű megjelenésében semmi különlegesség nincs. A különbség az elmúlt évekhez képest a szövődmények arányában van.

Egy másik lehetséges alternatíva az lehet, hogy a pneumococcus oltással egy teljesen más típusú kórokozó előtt nyitottunk kaput. A természet újfent – és mindig – kitölti a rést. Ebben az esetben mindig azzal játszunk, hogy egy bölcsebb rendezési elv alapján létrejött egyensúlyba piszkítunk bele, miután összességében rosszabb viszonyokat idézünk elő, mint az azt megelőző volt. Az ördögi a dologban az, hogy ekkor megjelenik a statisztika nevű tudomány, ami aztán olyan eredményeket kanyarít ki, amiből az oltási program sikerét lehet majd kiolvasni. A receptúra a következő: Lényegi dolgokat kiemelve, a másod-, harmad-, vagy épp sokadrangú szempontokat egy kalapba téve, megalkotja ez elvárt eredményt. Cinizmussal élve, a számok a hülyeség önigazolásának eszközévé válnak... Ez utóbbi elméletet végképp nem lehet bizonyítani. Illetve lehetne, de ennek esélye, a mai dekadens gondolkodású szellemi miliőben teljesen irreális elvárás lenne!
Csak hogy tisztán lássunk! Technikai értelemben minden tudásunk megvan ahhoz, hogy kiderítsük/feltárjuk az okokat. Annak, hogy ez megtörténjen, sok minden gátat szab! Ezek leginkább emberi tényezők, melyek nem a tudás hiányából eredeztethetők.

Konkrétan: ha kellő mennyiségű tüdőgyulladásos esetből vett mintából igazolódna, hogy a 19A törzs áll a szövődmények hátterében, akkor az oltóanyagot, tágabb értelemben az oltási programot lehetne egyértelműen felelőssé tenni. A felnőtteknek szánt oltóanyagban ugyancsak benne van a 19A típus. Tehát, a mikroorganizmus terjesztésében minden korcsoport kivette részét.

Költséghatékonyság elemzések: Szerintem ez az a terület, ahol a legnagyobb csúsztatások produkálódnak. Előre látom, hogy a mostani hírek kapcsán ismét hová kerül majd a hangsúly. Arra, hogy az oltással mennyi megbetegedést lehetett volna megelőzni. Az, hogy egy másik oltás mennyi közvetett szövődményt produkált, már sehol nem kerül bele a számításokba. Az oltások fogynak, a betegek száma nő, a táppénzes időszakok utáni TB terhek is nőnek, az orvosságok is fogynak, stb. Költség az embereknek, az államnak – bevétel a gyógyszercégeknek és a társadalombiztosítás kasszájából élő ellátóintézményeknek (mindegyikre egyre többet költünk). Nagyjából így fest az a rendszer, melyben üzlet a betegség. Ezek azok a faktorok, melyekkel soha nem találkozunk egy költséghatékonyság-elemzésben sem. Az elemzések mindig csak egy adott betegségtípust vizsgálnak, és a közvetett egészségügyi hatásokat már nem (pl.: mennyire leszünk fogékonyak más betegségekre). Az elemzést megrendelő szándéka mindig érződik a számokban.

Mi fog történni?

Semmi. Ugyanis a kutyát nem érdekli, hogy most mi van. Illetve, akiknek dolga lenne a megszólalás, azok lapítanak. Ha a politika rákérdezne, akkor max. legyintenek, hogy „ez semmi...".
De ha példának okáért találnak 2-3 kanyarós beteget, akkor már ugranak is és komoly vizsgálat indul. Jön a „lám-lám" önigazolós kampány szöveg meg miegymás... A gyerekeknek persze semmi bajuk sincs (leszámítva pár nap otthonlétet), de ez már újfent senkit nem érdekel.

Mit tehetünk?

Valahogy jelezzük a körzetünkben praktizáló orvosaink felé, hogy vegyenek mintát a hozzájuk forduló betegektől és küldjék el azt az OEK laborba. Az OEK évek óta körlevélben hívja fel a figyelmet, kéri az orvosokat, hogy küldjenek mintákat. A beküldött minták rendkívül fontosak lehetnek egy ilyen helyzetben, mivel ők is akkor tudják a munkájukat jól végezni, ha van miből dolgozni. Sajnos erről legtöbb esetben még a kórházakban is megfeledkeznek, nemhogy a körzeti orvosi rendelőkben.

Absztraktféle, személyes kórképpel kiegészítve

Hónapok óta dúl egy járvány. A járvány minden korosztályt érint, de elsősorban a gyermekeket nevelő családokat sújtja. Oltott, oltatlan egyformán veszélyben van. A rengeteg oltott gyermek mellett két olyan esetről is tudomásunk van, amikor nem oltott gyermeknél is kellett antibiotikumos kezelést alkalmazni. Ezt azért tartom fontosnak, mivel tudva jónéhány nem oltott gyermek sorsáról, esetükben ez nem jellemző terápia. Egyikük kórházba is került.
Családom és egyben az én esetem is elég érdekes tapasztalatokkal szolgálhat. Jómagam voltam a legsúlyosabb eset. A sort mégsem én nyitottam. Hat éves nagyfiam már a téli szánkózások után furcsán levert volt. Szép lassan hurutos köhögés is lett belőle. „Szánkózás befejezve" (amúgy is elolvadt a hó), utasítás kiadva, „amíg nem gyógyul meg, itthon marad". Ilyen esetben nem szoktunk orvoshoz fordulni, mert az esetek döntő többségében (mindig) spontán gyógyult a gyerkőc. Életében ez volt a negyedik betegsége. Így is történt most is. 3-4 nap után mehetett oviba. Ez után viszont azt vettük észre, hogy alig hall. Teltek múltak a napok, és a helyzet csak nem javult. Az öröm az ürümben az volt, hogy ez az állapot semmiféle fájdalommal nem járt. Egy hét után az asszonyok már általában aggódni kezdenek... Hiába mondtam, hogy a szakirodalom 1,5-2 hetet mond a spontán gyógyulás intervallumának, ha ezután is fennáll a halláskárosodás, akkor kell szakorvoshoz fordulni. Az anyai aggódás megjelenését követő két napon belül a gyermek visszanyerte teljes hallását. Az én bajaim ekkor kezdődtek. Éjszakai köhögésrohamok két napon át. A téli D vitamin adag csődöt mondott. Hívtam kedvenc orvosunkat és kérdeztem tőle, hogy „az a múltkori fehér por (immunerősítő szer – sajnos igen kevés orvos ismeri) jó-e erre a nyavalyára". – Ekkor én már pneumonak hívtam a betegségemet. – Doktorunk azt mondta, „elvileg igen". Akkor kérem! Halkan jegyzem meg, hogy ekkor már teljesen képben voltam a zajló járvány részleteit illetően, hisz legalább két hónapja alkalmam nyílt megfigyelni kinél, hogy és miként vonult végig ez a nyavalya az egész családon. Már azt hittem, hogy mi megússzuk! ... Harmadik vagy negyedik nap jutottam el orvosunkhoz két garatminta vételre alkalmas eszközzel. Senki ne kérdezze, honnét van,... levődött és kész. Ezt be kellett szereznem előtte, mivel orvosunknak sem volt (ígérte, ezután mindig tart készleten párat). A legkisebb, alig két éves kisfiamat is magammal vittem. Neki rendkívül bivaly kis szervezete van. 1-2 nap alatt minden kitakarodik belőle, pedig a nagyobbik gondosan hordja haza a jobbnál-jobb bacikoktélokat. Gondoltam, nem árt őt is megnézni, mivel reggelente ő is produkált némi garatváladékot. Persze tudtam, hogy vele sietni kell, mivel holnap-holnapután már híre-hamva sem lesz a betegségnek. Hát így is lett. Amúgy ő egy teljesen tiszta" gyermek, kiemelkedően a legegészségesebb köztünk (testi-lelki harmóniát illetően is, néha ő tanít minket)... A rendelőben jeleztem a mintavételi szándékomat, mondván: „szeretném tudni mi tombol bennem és a környezetemben". A mintavétel szépen megtörtént. A vizsgálatot az OEK labortól kérte meg a háziorvosunk, mondván, ott biztosan minden részletet megtudhatunk.
A laboreredményekről: Az én vizsgálati eredményem egy hét elteltével jutott el a háziorvoshoz. Az eredmény Candida fertőzést igazolt. Hát ez meglepett. Hogy miként okozott alsólégúti megbetegedést nálam a Candida, ember legyen, aki megmondja. (A Candidáról) Háziorvosunk vakarta a fejét. A Candida megbetegedés egyik tünetét sem tudtam magamra vetíteni. Ezt a labort afféle fura tréfának tudtam be. Gyermekem laborjával kapcsolatban pedig semmit nem sikerült kideríteni, mivel immáron több mint öt hete várjuk ez eredményt. Elveszett volna? Lehet. Viszont ebben az esetben nem a sokat szidott királyi posta a hibás, mivel a két minta egy levélben került elküldésre. Most akkor kedves OEK, hogy is állunk ezekkel a mintákkal? Küldjünk-ne küldjünk?

Figyelem! Az itt leírtak nem tekintendők bizonyító erejűnek. Pusztán a fellelhető információk alapján egyfajta konstelláció-értelmezés. Úgy, ahogy az oltások esetében is, az, hogy mit tekintünk bizonyítéknak, és milyen feltételrendszerek alapján, rendkívül szubjektív is lehet. Egy-egy oltásnál nem az a kérdés, hogy kell, avagy nem kell. A kérdés az, hogy kin segít? Mi van akkor, ha a valódi rizikócsoportokon túllépve az egész populációt vesszük célba velük? Egy hatásos védelmi eszközt ütünk ki saját kezünkből a mohóságunkkal? Elképzelhető, hogy tettünkkel pont azokat veszélyeztetjük, akiket védhetne az oltás. Nem beszélve arról, hogy kiszámíthatatlan események előtt nyitunk kaput (pl.: szerotípus átrendeződés). – Gondolkozzunk a történteken!

Hozzászólások  

+4 #1 kristina 2015-03-23 11:48
KedvesLlajos, remek, őszinte, gondolkodásra serkentő cikk.
Én is végignéztem a "járványt" - nagyitól kezdve a gyerekeken át.
Egy fiam van, akinek megtagadtam az oltását.
Ő nem lett egyedül beteg.
Az ő érdeke és a közössége érdeke is az, hogy természetesen megküzdjön - nem konvencionális eszközökkel - a betegséggel, betegségekkel, átvészelje és MEGÁLLÍTSA a járványt. A közösségében a gyerekek sajnos eléggé "döglődtek".... erős immunrendszer-betegség megoldása= járványügyi egészségvédelem. Közösségi szinten!
Köszi a cikket! Bennem is igen felmerült, a pneumo oltások és a tüdőgyulladás járványok kapcsolata. Erősen. Nálunk csak nagyi szedett antibiot, nekünk szövődményeink nem voltak, bár szélesítenünk kellett nem konvencionális gyógymódjaink spalettáját. nagypap idén először nem oltatta magát influ ellen, no ő sem betegedett le. pedig oltással le szokott, elég durván. Vagyunk páran akik kimondjuk amit gondolunk. Látunk. Tapasztalunk. És utánakutatva, értünk.
Idézet

Szólj hozzá!